A fentrol.hu oldalon bárki számára elérhető Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült legújabb válogatás a ma is üzemelő magyarországi kisvasutak hegyen-völgyön, mezőn és vízparton kanyargó nyomvonalát követve mutat be érdekes légifelvételeket. Az archív fotókat fürkészve feltűnnek az egykor gazdasági funkciót ellátó keskeny nyomközű vasutak fával megpakolt állomásai, a kirándulókat szállító Mecseki Kisvasút vidám színű vagonjai, és a szilvásváradi erdei vasút egykori siklópályájának nyoma is.
A kisvasút – vagy hivatalos nevén keskeny nyomközű vasút – hazánkban az 1870-es években jelent meg, jellemző nyomtávolsága napjainkban 600 vagy 760 mm. Kiépítése könnyebb és gazdaságosabb volt a normál nyomközű vasutakéhoz képest, így sokáig fontos szerepet játszottak a helyi árufuvarozásban. A kezdetben lóval vagy gőzmozdonnyal vontatott kisvasutakat az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a bányászat területén hasznosították. Az 1960-as években már dízelmozdonyok vontatták a kocsikat, és elterjedt a személyszállítás is. A teherszállítás az 1990-es évekre szinte teljesen megszűnt, a napjainkban üzemelő kisvasutak már főként turisztikai célt szolgálnak. A kényelmes tempóban, 20-30 km/h sebességgel közlekedő kisvasutak hazánk látványosságokban gazdag tájain haladnak át, amelyek a fentrol.hu oldalon szabadon elérhető Digitális Légifelvétel Archívum segítségével madártávlatból is megcsodálhatóak.
Hazánk legrégebben működő kisvasútja Debrecenben található. Az 1882 óta üzemelő erdei vasút napjainkban a vonal első, Zsuzsi névre keresztelt gőzösének nevét viseli, amely egykor a Guthi-erdőben kitermelt fát vitte Nyírmártonfalva és Debrecen között. Ma 16,5 kilométeres vonalon szállítja az utasokat a Debrecen Fatelep és a Hármashegyalja állomások közötti erdős, pusztás tájon.
Gyöngyösön a lóvontatású vasutat 1916-ban váltotta fel az első gőzmozdony. A később Liza névre keresztelt gőzös kalandos módon, úgynevezett „repülő vágányon” érkezett meg az akkori Gyöngyössolymos Fűtőház központi végállomásra. Mivel Gyöngyös MÁV vasútállomását és Gyöngyössolymost még csak szekérút kötötte össze, a gőzmozdony számára három pár sínszálból álló ideiglenes pályát építettek. A síneket a mozdony előtt fektették le, a gőzös erre rágördült, ekkor a felszabadult vágányokat felszedték, majd a gép elé téve ismét lerakták. A gőzmozdony mozgatása így nem kevesebb mint 11 napot vett igénybe.
A mátrai erdei vasúthoz hasonlóan szintén fakitermelés céljából létesült 1908-ban a szilvásváradi kisvasút. A bükki erdők fái mellett vasércet is szállított, 1953-ban pedig már utasokat is vitt a Fátyol vízesés irányába és az Istállós-kői-barlang alá. Egy évtizeddel később már dízelmozdony vontatta a kocsikat. Napjainkban a Szilvásvárad Fatelep és a Szalajka Fátyol-vízesés megállók között, hazánkban az egyik legrövidebb vonalon, 3,2 kilométeren közlekedik, azonban forgalmát tekintve országosan a harmadik helyet foglalja el. Második helyen a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, az elsőn pedig a budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút áll.
Lillafüred neoreneszánsz stílusú szállója 1929-re épült fel a Hámori-tó melletti népszerű kiránduló- és üdülőhelyen, tovább ösztönözve a lillafüredi kisvasút személyforgalmának fejlesztését. A vasút 1920 novemberétől szállított fát a Bükkből, 1924 májusától pedig a padokkal felszerelt, nyitott teherkocsikon már utasokat is vitt.
A budai hegyvidéken több mint 72 éve zakatoló kisvasút 2015-ben Guinness rekordot jegyzett, 11,7 kilométeres vonalával a világ leghosszabb olyan vasútvonala, amelynek a közlekedését gyerekek irányíthatják. A jelenleg 8 megállóval működő kisvasút útvonala a 198 méter hosszú hárs-hegyi alagúton át vezet.
Hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja, a Gemenci Állami Erdei Vasút a Duna és a Sió medrét követve, 30,4 kilométeres vonalon szeli át a Gemenci erdőt. A kisvasút pályája 1966-ban már Pörbölytől Keselyűsig ért. Az 1989-ben készült légifelvételen a pörbölyi fatelep látható, területén napjainkra Ökoturisztikai Központ létesült.
A pécsi Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb, mindössze 577 méteres vonalhosszú kisvasútja az év minden napján szállít utasokat a kirándulási lehetőségekben gazdag Mecseki Parkerdőn át az Állatkertig.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút állomásán 1964-ben a gőzmozdonyok mellett már megjelent a dízelmozdony is, valamint az árufuvarozáson kívül a személyszállítás is megindult a Csömödér–Kistolmács szakaszon. Hazánk leghosszabb, 110 kilométeres nyomvonalú kisvasútja a mai napig részt vesz a teherszállításban, a kirándulók pedig a Lenti–Kistolmács közötti 33 kilométeres gerincvonalon utazhatnak.
A Bükk hegységben közlekedő Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút vonalának két végpontja, a Felsőtárkány Fűtőház és a Stimecz-ház állomások 1992-ben. A légifelvételen még látható a focipálya mellett a régi, 2009-ben lebontott fűtőház, amelynek helyén napjainkban a Faluház található. 2022-ben a Stimecz-ház turistaszállásként újult meg, a kisvasút pedig 2023-ban várja újra a kirándulókat.
Hazánk utolsó gazdasági vasútjának vonala a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút Imremajor állomásánál kettéágazik, Somogyszentpál és Csisztafürdő végállomásokig halad tovább. A balatoni régió kisvasútja az 1950-es évektől kezdett el utasokat is szállítani: a környező majorok lakosait vitte munkába, iskolába, orvoshoz, vagy éppen szórakozni az Imremajorban felépült 500 személyes színházterembe.
A börzsönyi Török-patak völgyében 9,7 kilométeres szakaszon közlekedő Királyréti Erdei Vasút két végállomása 1989-ben. A népszerű kisvasút a Duna-parti Kismaros és a turistautak találkozásánál fekvő Királyrét között szállít utasokat.
